Tranzit-idővonal: belépés az orbba, csúcspont és kilépés

Mit jelent a három jelölt időpont?

A belépés az a határ, amelynél a fényszögtől mért eltérés a megengedett tartományba kerül. A csúcspont a vizsgált ablakon belüli legpontosabb megközelítés. A kilépésnél az eltérés ismét meghaladja az engedett értéket. A program ezeket egymást követő égitestpozíciókból, numerikus kereséssel becsüli.

Az „egzakt” szó a nulla szögeltérésre utal. A keresett minimum nem feltétlenül nulla: egy lassuló, majd irányt váltó látszólagos mozgás közelíthet a célhoz anélkül, hogy elérné. Ezért a csúcspont mellett az ott kapott orbértéket is nézd meg. A kis szám és a kerekített nulla eltérő pontosságú kijelzést takarhat.

Levezetett példa 4 fokos orbhatárral

Kitalált példánkban a radix Nap 10°, a vizsgált kapcsolat pedig 60°-os szextil. Ha a tranzitbolygó 72°-on áll, a két pont távolsága 62°, a szextiltől való eltérés 2°. Egy 4°-os orbhatárral ez a kapcsolat a vizsgált tartományba esik.

A két határ között 8°-nyi tranzitmozgás szerepel ebben a példában. Ebből önmagában időtartam nem következik: ahhoz az égitest adott szakaszbeli mozgását is ismerni kell. A gyorsabb és lassabb mozgások, illetve a látszólagos irányváltások miatt ugyanaz az orb eltérő hosszúságú időszakot foghat át.

Közeledő vagy távolodó kapcsolat?

Közeledéskor az eltérés csökken, távolodáskor nő. A példa 66° → 70° szakasza közeledik a szextilhez, a 70° → 74° szakasz távolodik tőle. Ezt az irányt időben egymást követő pozíciókból lehet megállapítani. Egyetlen „orb: 2°” feliratból még nem tudod, melyik oldalon jár a bolygó.

A körön való távolságszámításnál a 0°/360° határt is kezelni kell. A 359° és az 1° közötti kisebb távolság 2°. A kézi kivonásból kapott 358° a másik körívet írja le. A fényszögkalkulátor ezt a körbefordulást is kezeli.

Miért jelenhet meg többször egy kapcsolat?

A Földről nézett látszólagos retrográd szakasz miatt egy bolygó ugyanazt a hosszúsági tartományt többször is érintheti. Így ugyanahhoz a radixponthoz több megközelítés tartozhat. A mozgás csillagászati nézőpontfüggése külön kérdés a hozzá rendelt asztrológiai jelentéstől; a témáról a tények és tévhitek oldalán találsz forrást.

Egy látható csúcspont nem bizonyítja, hogy a teljes év összes megközelítése szerepel a grafikonon. Mindig ellenőrizd a vizsgált időablakot. A Csillagjel a kiválasztott napi találatokhoz keres helyi időbeli lefutást; ez nem korlátlan, minden lehetséges eseményt felsoroló égi naptár.

Miért fontos a mintavétel és a határ?

A keresés véges időablakkal és égitestenként eltérő lépésközzel dolgozik. A numerikus finomítás a megtalált tartományban javítja a becslést. A program által meg nem talált határból ne következtess arra, hogy a kapcsolat végtelen ideig tart: lehetséges, hogy az ablak szélén túl van.

Ha megváltoztatod az orbhatárt, a belépés és kilépés is változhat, miközben a nyers bolygópozíciók ugyanazok maradnak. Ez jó ellenőrzési lehetőség: a szabály módosításával a besorolás változását látod. A görbe magas értéke a számítás szerinti hangsúlyt jelzi, nem egy életesemény bekövetkezésének százalékát.

Gyakori kérdések

A csúcspont egy esemény időpontja?

A csúcspont a választott geometriai kapcsolat legpontosabb megközelítése a keresett ablakban. Személyes esemény időzítésére ebből nincs igazolt következtetés.

Mit érdemes feljegyezni összehasonlításhoz?

A dátumot, a két képletpontot, a fényszög nevét, az orbhatárt és a nyers eltérést. A saját napi tapasztalatot külön rögzítsd, hogy a kétféle adat később is elválasztható legyen.